A közbeszerzések átfutási ideje jelentős, egy nyílt, uniós eljárásban az ajánlattételi határidő legalább 45 nap, és legalább 10 nap a szerződéskötési moratórium. Ezeket a kötelező időket növeli az értékeléshez és a hiánypótláshoz szükséges idő. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyre több közbeszerzés váratlan fordulattal „rendkívül” sürgőssé válik. Lássuk, hogyan értelmezi a rendkívüli sürgősséget a Közbeszerzési Döntőbizottság.
Beszerzés értéke: mintegy 120 000 000,- forint.
Bírság: 3 000 000,- forint.
Megsértett jogszabályi rendelkezések: ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le, mivel ennek az eljárásfajtának a feltételei nem álltak fenn. Megsértette az Ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési törvényt azzal is, hogy az összegezést nem küldte meg az ajánlattevőknek, ennek ellenére szerződést kötött.
Az Ajánlatkérő az alapfeladatának ellátásához szükséges nyomtatvány beszerzésére írt ki első körben nyílt közbeszerzési eljárást, amely eredménytelenül zárult. Erre hivatkozással, a nyílt eljárásban szereplő szerződéskötési és első szállítási határidőket alkalmazva indította el a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárását, amely a szerződéskötést követő egy negyedévre vonatkozott. Párhuzamosan az Ajánlatkérő előkészítette a két évre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárását is.
A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte, a választott eljárás fajtája miatt. Döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság megerősítette az eddigi gyakorlatát. Ez az eljárásfajta csak akkor alkalmazható, ha
- létezik előre nem látható ok,
2. emiatt az előre nem látható ok miatt rendkívüli sürgősség áll fenn,
3. más eljárásfajta a rá vonatkozó határidők miatt nem lenne alkalmazható,
4. Ajánlatkérőt nem terheli mulasztás a rendkívüli sürgősség előállása miatt.
A Döntőbizottság kiemelte, hogy önmagában a rendkívüli helyzet, vagy szükséghelyzet nem alapozza meg ezt az eljárásfajtát, ha a szükséghelyzet hosszabb ideje fennáll.
Jelen esetben a kérdéses nyomtatványok az Ajánlatkérő alaptevékenységéhez szükségesek, évről-évre visszatérő anyagokról van szó, amelynek mennyisége tervezhető. A nyomtatványok beszerzése az előző években is közbeszerzésben történt meg. Ezek a korábbi közbeszerzési eljárások több alkalommal eredménytelenül zárultak, mivel a szükséges fedezet nem állt Ajánlatkérő rendelkezésére.
A fentiek miatt a Döntőbizottság álláspontja szerint az előzmény közbeszerzés eredménytelen lezárása nem alapozta meg a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást, az ajánlatkérő ebben a tekintetben megsértette a közbeszerzési törvényt.
További jogsértésként megállapította a Döntőbizottság, hogy az Ajánlatkérő ugyan készített összegezést, de azt nem küldte meg az ajánlattevőknek.
Az eljárási események a következők voltak:
ajánlatok bontása: augusztus 22., 8:30.
tárgyalás: augusztus 22-én 10:00 órai kezdettel,
összegezés elkészítésének időpontja: augusztus 22.,
szerződéskötés: augusztus 23. (a sürgősségre tekintettel),
hiánypótlási felhívás kiküldése a választott eljárás jogalapjának igazolására a Döntőbizottság elnökétől az Ajánlatkérő részére: augusztus 23.
A fentiekre érdemes tekintettel lenni a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás választásánál.