Az viszonylag gyakori, hogy valamelyik közbeszerzési ajánlatunk nyertes. Előfordul azonban, hogy a tender elnyerését követően arra van szükség, hogy a szerződés ne kerüljön megkötésre. Ennek több oka lehet, néhány közülük:
- az árazás annyira alacsony, hogy a teljesítés már nem áll érdekében a nyertesnek,
- az összegezés kézhezvételét (eredményhirdetést) követően olyan körülmények álltak be, ami miatt a nyertesnek nem áll érdekében a szerződést megkötni
- stb.
A kérdés csak az, hogy erre van-e lehetőség?
A Közbeszerzési Döntőbizottság egy ilyen ügyben publikálta a határozatát, amelyben a szerződés megkötését megtagadó Ajánlattevőt el is marasztalta. A bírság 200 000,- Ft volt, mivel a Döntőbizottság nyilvánvaló szándékosságot (rosszindulatú visszaélést) nem észlelt.
A közbeszerzés tárgya szoftvertermékek beszerzése volt. Az érintett Ajánlattevő beszerezte az ajánlata elkészítéséhez szükséges beszállítói ajánlatokat több cégtől is, többek között a külföldi anyavállalatától is. A közbeszerzési ajánlatát a cég erre a beszállítói ajánlatra alapította, de voltak más beszállítói forrásai is.
A nyertes az összegezést követően tájékoztatta elektronikus levélben az Ajánlatkérőt (pechére az Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság volt), hogy a szerződéskötéstől visszalép. Az e-mailban röviden hivatkozott a Kbt. vonatkozó előírására, és rövid indokolást is adott, amely szerint az ajánlata alapjául felhasznált beszállítói ajánlatot visszahívták, hogy az azt adó cég kizárólag a saját országára volt jogosult ajánlatot kibocsátani (így Magyarországi teljesítésre nem).
Az Ajánlatkérő ezt követően felhívta a nyertest, hogy igazolja a Kbt-ben előírt, a jogszerű visszalépés feltételeit.
A nyertes ajánlattevő a felhívásra újabb nyilatkozatot küldött amelyben valamelyest részletezte a korábban előadottakat, illetve csatolta beszállítói ajánlatot.
Az eredeti visszalépés és annak kiegészítése alapján az ajánlatkérő Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezett a közbeszerzés Döntőbizottságnál, mivel a Hatóság álláspontja szerint a nyertes megsértette a közbeszerzési törvény szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezését (ezen belül is a szerződéskötéstől történő elállás feltételeit). A Hatóság vélemény szerint az Ajánlatkérő által prezentál indokok és igazolások nem támasztották alá azt, hogy a nyertes mentesülne a szerződéskötési kötelezettsége alól.
A Hatóság úgy vélte, hogy
- az ajánlattevők saját maguk irányítják, koordinálják az ajánlattételi folyamatukat;
- a nyertesnek lehetősége volt akár több beszállítótól is ajánlatot kérni;
- nyertességük esetén a teljesítés előkészítését;
- a teljesítés feltételeinek biztosítása az ajánlattevő feladata;
- a cégcsoporton belüli ajánlattétel / ajánlatadás feltételeivel a nyertesnek tisztában kellett lennie;
- a nyertesnek kell bizonyítania, hogy az általa felhozott indokokra, eseményekre nem volt képest hatást gyakorolni, azokat befolyásolni, vagy elkerülni, azok valóban tőle függetlenül következtek be;
- végső soron a nyertes nem igazolta megfelelően, hogy a felhozott indokok az ellenőrzési körén kívül esőek és előre nem láthatóak voltak. A nyertes az ajánlat „visszahívásáról” nem nyújtott be semmilyen dokumentumot, az csak az általa tett nyilatkozatban szerepelt, tőle független szereplő igazolását nem nyújtották be;
- a nyertesnek a cégcsoporton belüli ajánlat visszahívását követően is lett volna lehetősége más beszállítótól ajánlatot kérnie, emiatt valójában a nyertes nem vált képtelenné a szerződés teljesítésére.
A jogorvoslati eljárásban a nyertes megerősítette, hogy a szállításra két ajánlatot is bekért, egyet az anyacégétől, egyet pedig egy, a cégcsoporttól független beszállítótól.
A nyertes az alábbiakra hivatkozott:
- a beszállítói ajánlatot az összegezés kézhezvétele után visszavonták („visszahívták”), amelyet vele szóban közöltek;
- a beszállítói ajánlatra és annak visszavonására nem volt ráhatása;
- az összegezés kézhezvételét követően csak elméleti lehetőség volt más beszállító teljesítésére támaszkodni, de ezek a beszállítói árajánlatok 20-25 százalékkal magasabbak voltak, mint a saját ajánlati ára.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülés indokának
- az összegezés megküldése után kell beállnia;
- a nyertes ellenőrzési körén kívülinek kell lennie;
- előre nem láthatónak kell lennie;
- olyan feltételnek kell lennie, amely miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válik, vagy a szerződés felmondásának vagy elállásnak lenne helye.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az előre nem látható körülmény (ajánlat visszahívását) összegezés utáni bekövetkezését nem tekintette megfelelően igazoltnak, mivel ezzel kapcsolatban a nyertes igazolásra alkalmas dokumentumot nem mutatott be. (Az ajánlat visszahívása szóban történt). A puszta tényállítás nem elegendő, azt egy egyszerű saját nyilatkozaton túl más dokumentummal is alá kell támasztani.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokként felhozott eseményt nem tartotta előre nem látható körülménynek sem. Az előre nem láthatóság lényegében vis major helyzetet jelent. Az a körülmény, hogy az azonos cégcsoporton belüli ajánlatot a cégcsoport egyik tagja visszahív arra hivatkozva, hogy az csak a saját országában honos; nem tekinthető vis major helyzetnek. A nyertesnek tisztában kellett volna lennie a cégcsoportján belüli ajánlattétel szabályaival. Az hogy az ajánlat érvényességéről (érvénytelenségéről) belső egyeztetés, vagy kommunikáció, ellenőrzött ügymenet hiánya miatt nem tudott, az nem tekinthető vis major körülménynek.
A Közbeszerzési Döntőbizottság azt sem látta megalapozottnak, hogy a felhozott körülmény (beszállítói ajánlat visszavonása) lehetetlenné tette volna a teljesítést. E körben a Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy önmagában az, hogy a tervezett üzleti eredmény (profit) nem érhető el az ügyleten, vagy a költségek általában vett megemelkedése nem jelenti a teljesítés lehetetlenülését.
A teljesítés csak abban az esetben lehetetlenül volna el, ha az veszélyeztette volna a cég gazdaságos működését, létezését, vagy a cég számára erőn felüli vállalást jelentett volna. (Az ajánlat értéke mintegy 6 000 000 forint volt, a nyertes által hivatkozott magasabb ár ezt alapul véve 20-25% volt).
Végső soron a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötése alóli mentesülés egyetlen feltételét sem tartotta megfelelően igazoltnak illetve teljesültnek, emiatt bírságot szabott ki (200 000,- Ft), illetve a nyertesnek meg kell fizetnie további 300 000 forint igazgatás-szolgáltatási díjat a Hatóság részére.
Összefoglalva:
- ha a Közbeszerzési Hatóság az ajánlatkérő, akkor megfontolandó, hogy milyen indokkal állna el a nyertes a szerződés megkötésétől,
- valamennyi, Kbt-ben rögzített feltételnek ténylegesen fenn kell állnia, és megfelelő módon igazolni kell a fennállásukat.
Ha netán hasonló helyzetbe került, a megfelelő indokolás elkészítése érdekében hívjon: