Közbeszerzési tanácsadás

felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadótól - Ajánlatkérőknek közbeszerzés lebonyolítás - Vállalkozóknak közbeszerzési pályázat készítése

Közbeszerzés - segítség

Mikor alkalmazható a Kbt. 94. § (3) a) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás?

Az alapelvnek megfelelően elsődlegesen a hirdetménnyel induló eljárásokat kell alkalmazni, és hirdetmény nélkül csak kivételes körülmények fennállása esetén folytatható le közbeszerzési eljárás.

A kérdésben szereplő jogszabályhelyben négy feltételnek kell együttesen fennállnia ahhoz, hogy a tárgyalásos eljárás hirdetmény nélkül lefolytatható legyen:

1. a korábbi szerződésben a kiegészítő beruházás (feladat) nem szerepel;

2. előre nem látható körülmény miatt van szükség a kiegészítő szerződésre,

3. a kiegészítő beruházást (vagy szolgáltatást) nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy elválasztható a kiegészítő beruházás, de az feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.

4. a kiegészítő szerződés értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének a felét.

 

A Döntőbizottság a D/341/2013. számú határozata szerint a konkrét ügyben nem fogadta el az Ajánlatkérő „előre nem látható körülményekre” történő hivatkozását. Álláspontja szerint nem előre nem látható körülményről van szó, hanem az Ajánlatkérő új igényéről (amire gondosabb tervezés esetén számítania kellett volna).

Nem fogadta el a Döntőbizottság az Ajánlatkérő hivatkozását arra sem, hogy a kiegészítő szerződésre szükség van az eredeti szerződés teljesítéséhez. Álláspontja szerint az eredeti szerződésben megfogalmazott faladatok teljesíthetők, és az elkészült munka hasznosítható. A kiegészítő beruházással egy jobb minőségű, magasabb műszaki tartalmú beruházás valósulna meg, emiatt nem valós az az állítás, hogy a kiegészítés az eredeti szerződés teljesítéséhez lenne szükséges.

Az 1. és a 4. feltételek teljesültek, kétségtelen volt, hogy a kérdéses feladat nem szerepel az eredeti szerződésben, és a kiegészítő munka értéke is az előírt érték alatti volt.

A fenti jogcímen elindított közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 15,5 Ft volt, a kiszabott bírság értéke 200’000,- Ft, és a Döntőbizottság megsemmisítette az Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását is, így szerződés nem jött létre.. A jogorvoslati eljárás a Hatóság indítványára indult.

 

A fentiek alapján alapos mérlegelést javasolok, hogy a kiírni tervezett közbeszerzési eljárás mindenben megfelel-e az alábbiakban idézett jogszabályi előírásoknak.

 

Jogszabályi előírás:

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha

a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy

a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét;

 

Közbeszerzési eljárás lebonyolításra, tanácsadásra, Vállalkozóknak pályázatkészítésre itt tud díjat kalkuláltatni:

 

Megosztom:

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn
>> Címlap Összes cikk Közbeszerzés - segítség Mikor alkalmazható a Kbt. 94. § (3) a) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás?